Kérdése van?

+36 70 607 7899

Tabukat feszegető magyar film készült az elhagyatottságról – marie claire

A Holdról holdra című kisfilm készítői olyan témát választottak alkotásuknak, amit Magyarországon még mindig inkább tabuként kezel a többség. Történetükben arra keresték a választ, hogy milyen események, élethelyzetek és sorsok indokolják azt, hogy egy csecsemőt és egy idős embert elhagyjon a családja. A csobánkai Holdfény Idősotthon tulajdonosa, Drajkó István saját életéből merítő, két szálon futó film bemutatja azt újszülöttet, akit a kórház bejáratánál hagytak ott, illetve feltárja a nyugdíjasotthonba kényszerített nyugalmazott katonatiszt megpróbáltatásait. – írja a marie claire cikkében.

Gacsal Zsolt rendező és Orel Ádám forgatókönyvíró filmjükben nem csupán az elhagyással járó traumákkal szembesítenek, hanem a társadalmi felelősségvállalás szükségességére is ráirányítják a figyelmet. Az alkotásukat pedig szeretnék minél több magyarországi és nemzetközi filmfesztiválra, majd a helyi tévéken keresztül a hazai nézők legszélesebb köréhez eljuttatni.

A film első fele egy újszülött hányattatásait követi nyomon, akit a borzalmas körülmények közt élő anyja nehéz döntést hozva a kórház előtt hagy. Az ott dolgozók gondozásukba veszik a kisgyermeket, akire később az árvaházban rámosolyog a szerencse és egy fiatal pár örökbe fogadja. A másik történetszál a nyugalmazott tiszt, a szellemi leépülés jeleit mutató Várnai Máté életébe enged betekintést, akit idősotthonban helyeznek el. A harcedzett, rendet, fegyelmet és tiszteletet parancsoló katona nehezen fogadja el, hogy kiszakították megszokott környezetéből és utolsó éveit egy intézményben, idegen emberek közt kell töltenie. Minden eszközzel igyekszik tiltakozni a sorsa ellen, a film így vezeti végig a nézőt a veszteség elfogadásának és feldolgozásának 5 fázisán.

A Holdról holdra ötlete Drajkó Istvántól, a csobánkai Holdfény Idősotthon tulajdonosától származik, aki régen vágyott arra, hogy elkészítsen egy olyan filmet, amelyet saját élete inspirált. Még forgatókönyvírói tanfolyamra is beiratkozott, hogy minél pontosabban átadhassa azokat az érzéseket, amelyek a szereplőket hatalmukba kerítik hányattatásaik során. A történetet Orel Ádám öntötte végleges formába, amit aztán Gacsal Zsolt rendező vitt filmre. A két szakember a rendező Mértékkel című vizsgafilmje óta gyakran dolgozik együtt reklámokon, filmeken.

A nyugdíjas főszereplőt, a Dögkeselyűben, illetve A martfűi rémben is játszó, Jászai Mari-díjas Barbinek Péter alakítja, aki mellett olyan színészeket láthatunk még a filmben, mint a Semmelweisben is közreműködő Györgyi Anna, A mi kis falunkban feltűnt Kovács Panka vagy a Jóban Rosszban sorozatból ismerős Előd Álmos. Mellettük közel 50 amatőr szereplője van a filmnek, akik a csobánkai Holdfény Idősotthon aktív lakóiként örömmel vettek részt az intézményben zajló felvételeken. Köszönhetően annak, hogy az otthon vezetője, a film ötletadója, Drajkó István komoly hangsúlyt fektet az időskori gondozásra, és mindenképpen szerette volna, ha ez az elhivatottsága megjelenik a kész alkotásban is.

Teljes cikk elérhető itt: https://marieclaire.hu/kultura/2024/06/16/film-elhagyatottsag/